Az Unióban és Keleten is a magyar érdekekért

Hatalmas siker magyar és európai szinten is: a Jobbik európai parlamenti képviselőjét, Kovács Bélát választották az Unió energiaellátásának szempontjából kulcsfontosságú  EU–orosz energetikai munkacsoportjának az elnökévé. Kovács Bélával a közelgő EP-választásokról, a Jobbikot is magába foglaló európai pártról, az AEMN-ről, a határon túli munkájáról és az eurázsiai jövőről is beszélgettünk.

Kovács Béla

– Véglegessé vált-e, hogy jövőre – egyébként az országgyűlési választással egy időben – európai pártlistákra kell-e majd szavaznunk, avagy marad a régi rendszer?

– Andrew Duff brit liberális EP-képviselő kezdeményezte ezt a módosítási lehetőséget, de jelen állás szerint biztosan nem európai szintű pártokra kell majd leadnunk a voksunkat jövőre. Vagyis maradni fog a régi rendszer a választás utolsó határidejéig, 2014 májusának utolsó vasárnapjáig.

– Noha részben a Duff-terv miatt alakult meg az Ön bábáskodásával, mondhatni vezetésével az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége (AEMN). Mit érdemes tudnunk a szövetség munkájáról az elmúlt időszakban?

– Szövetségünk immár második éve nyer pályázatot a működéshez szükséges költségekre. Ez az Európai Bizottság költségvetéséből kerül kifizetésre minden európai pártszövetség részére. Az AEMN nem csak mint párt jogosult erre, hanem az idén bejegyzett pártalapítványa is. 2013-ra egészen pontosan 726 ezer euró összeget kell kapjunk. Ennek ellenére 117 EP-képviselő petícióban fordult Martin Schulz úrhoz, az Európai Parlament elnökéhez, hogy két pártnak ne adják meg ezt a támogatást, vagy ha már elutalásra került az összeg, kérjék vissza azt.

– Milyen jogi indoklással?

– Az indoklásban az szerepelt, hogy a két párt működése ellentétes az európai alapelvekkel, így az emberi jogok tiszteletben tartásával és a kisebbségek védelmével. A mi esetünkben ezt vélt cigány- és zsidóellenességgel indokolták, a másik párt (a döntően a francia Nemzeti Front és az osztrák Szabadságpárt által fémjelzett EAF, vagyis Európai Szövetség a Szabadságért – H.Á.) esetében pedig muzulmánellenességgel.

– Hol tart most ez a „csapelzárási” folyamat?

– A petíció után vizsgálat nélkül a szakbizottsághoz került az ügy. Ott majd vizsgálódnak és szavaznak, az eredményt pedig továbbítják az EP elnökének. Amennyiben ő nem döntene valamiért, úgy az EP-képviselők szavaznak róla.

– Mik lehetnek a következmények?

– Január 31-i hatállyal vissza kell fizetni az eddig utalt összegeket. Ez már csak azért is problematikus, mert a támogatásból például alkalmazottakat fizettünk, akiktől nyilván nem lehet pénzt visszakérni. Ilyen a sokak által nyilván ismert Sipos László, ő a párt és az alapítvány adminisztrációját vezeti. De említhetném a hamarosan nyíló brüsszeli pártirodánkat is, ebben az esetben szintén életszerűtlen a bérleti díjat vagy a fenntartási összeget visszafizettetni.

– Jogorvoslati lehetőségek?

– Egyelőre folyamatban van az ügy, konkrétumokról korai lenne beszélni. Ám amennyiben a majdani határozatban negatív eredmény születik, azonnal az Európai Bírósághoz fordulunk.

– Történtek-e változások az AEMN életében az elmúlt időszakban?

– Gyarapodtunk. A pártszövetséget pártok szintjén jelenleg három szervezet alkotja: a Jobbik, a Brit Nemzeti Párt és a bolgár ATAKA pártból kivált, Dimitar Sztojanov nevével fémjelzett Demokrácia és Egyenlőség. Korábban a szövetség tagja volt a francia Nemzeti Front is, ám Marine Le Pen cionista fordulata után ezt az együttműködést nem kívántuk folytatni.

– Az egykor Jean-Marie Le Pen fémjelezte Nemzeti Front és a korábban Jörg Haider által vezetett osztrák Szabadságpárt (FPÖ) egyértelműen átsoroltak a „túloldalra”?

– Egyértelműen. Ma inkább álnemzeti pártnak mondanám őket. Marine Le Pen egyértelműen kijelentette, a Jobbik neki túl radikális, és ő inkább Izrael állam barátságát preferálja hasonlóan osztrák kollegáikhoz. Egyébként tudtommal a Szabadságpárt elnökének, Heinz-Christian Strachénak a tanácsadója is azt mondta az elnöknek, Magyarországon inkább a Fidesszel keresse a kapcsolatot. Semmi lehetőséget nem látok az együttműködés terén a jövőben ezzel a két párttal

– A szlovák és a román soviniszták ott lehetnek-e 2014-től az EP-ben?

– Aligha. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) Ján Slota bukása után a totális megsemmisülésre van ítélve, egyetlen képviselőjük sem lesz Brüsszelben és Strasbourgban jövő évtől, és ugyanez a helyzet a mára teljesen felmorzsolódott sovén Nagy-Románia Párttal is.

– A korábban a pártszövetségükben megfigyelői státusszal jelen lévő soviniszta ukrán Svoboda párttal minden kapcsolatot megszakítottak?

– A párt aktivistái és képviselői magyar diákokat bántalmaztak, felgyújtották a Vereckei-hágó magyar emlékművét, magyarellenes megmozdulásokat szerveztek, így igen. Három hete volt európai pártunk kétnapos ülése Brüsszelben, azóta ez az álláspont hivatalos. Érdekes egyébként, hogy Oleg Kucin, a Svoboda lvovi elnöke (aki mellesleg két év letöltendőt, majd próbára bocsátást kapott a vereckei emlékmű felgyújtásáért) és a párt országos elnöke, Oleg Tyahnibok perekkel fenyegetnek, de ezeknek állok elébe.

– Pont a Jobbik beregszászi irodája előtt tüntetett a Svoboda nemrég. Milyen sikerrel üzemel az Ön által fenntartott kárpátaljai iroda és az immáron szintén az Ön felügyelete alatt működő szatmárnémeti magyar találkozási pont?

– Mind az állampolgárság megszerzésének segítségnyújtása terén, mind az értékteremtő, hagyományőrző programok és támogatások tekintetében sikeresek az irodák. Kárpátalján külön kiemelném a magyar gimnáziummal való rendkívül jó kapcsolatunkat és a református egyházzal fennálló kitűnő, már-már baráti viszonyt. Örömmel újságolhatom, hogy hamarosan magyar nyelvű, pártsemleges rádióadás indul Kárpátalján. Hogy valóban függetlenek lesznek, arról nemrég biztosítottak a rádió vezetői személyes találkozásunkkor. A kárpátaljai magyar kisebbség mindennapjaira igyekszem rálátni az EU–Ukrajna interparlamentáris bizottság tagjaként is, ebben a minőségemben többször is találkozhattam az elmúlt időszakban Viktor Janukovics ukrán elnökkel.

– Lengyelországban Ruch Narodowy, vagyis Nemzeti Mozgalom névvel új párt alakul, a vezetőket régóta ismeri.

– Nagyon nagy öröm, hogy a lengyel radikális oldal végre összefogott és megalakították az új pártot, mely jó eséllyel indulhat a  jövő évi választásokon. A magam részéről és az AEMN részéről minden segítséget meg fogunk adni nekik, egyszersmind remélem, a jövő évtől a lengyel nemzeti oldal olyan tapasztalt és prominens alakjai lehetnek a kollegáim az EP-ben, mint Mateusz Piskorski vagy Daniel Pawłowiec

– Egyre többen írnak Európa-szerte egy majdani Eurázsiai Unióról. Mit takar ez a fogalom?

– Egyelőre három állam a tagja: Oroszország, Kazakisztán és Belorusszia. Három éve létezik, egy szoros gazdasági és nem politikai unióról van szó. Három hete az EU–orosz interparlamentáris ülésen Kalinyingrádban az egyik orosz felsőházi szenátortól megkérdeztem, a jövőben lehet-e mód arra, hogy egy esetlegesen EU-s tagállam csatlakozási tárgyalásokat kezdeményezzen az Eurázsiai Unióval. A válasz nem volt egyszerű, de végeredményben pozitív volt, s ki lett hangsúlyozva: minden csakis érdemi és értelmes tárgyalások után következhet be. A teremben az EU-s és az orosz kollegák nem kis megdöbbenésére zajlott le az a párbeszéd, hiszen korábban EU-s tagállam részéről ilyen vagy ehhez hasonló még csak fel sem merült.

– Egy újabb EU-ról van szó, csak keletebbre?

– Nem, és ezt fontos is hangsúlyozni. Az Eurázsiai Unió kizárólag gazdasági és nem politikai közösség. EU-shoz hasonló pénzügyi és egyéb diktátumok, közvetlen politikai nyomás nélkül. Leginkább az egykori EGT-re hasonlít. Ezekről a dolgokról nem ártott időben tudomást szerezni, ha már ez a lehetőség összhangban van a Jobbik keletre nyitási politikájával és a haldokló Európai Uniótól való megszabadulás gondolatával.

– Ön lett nemrégiben az EU–orosz energetikai munkacsoport társelnöke.

– Február 13-án Oroszországban volt a munkacsoport első ülése, májusban Brüsszelben lesz a következő, nagyszabású ülés, ahol Európa energiaellátásának a jövőjéről fogunk tanácskozni. Az EU–orosz energetikai munkacsoport elnöke orosz részről Viktor Gracsov, az orosz parlament energetikai bizottságának az elnöke, európai részről pedig jómagam. A Gazprom és a Lukoil vezetői mellett ott lesznek orosz parlamenti képviselők és EP-képviselők, összesen húsznál is többen, nagykövetek, Európa és a világ gázszervezetének a vezetői. A Déli Áramlat mellett szóba fog kerülni egy másik épülő vezeték ügye is, amely Belorusszián és Lengyelországon át akár Németországig is elérhet. Kemény csaták várhatóak az EU-s és az orosz fél között, mert az energiadiverzifikációt illetően más-más elképzelésekkel rendelkeznek a felek. Volt egyébként nemrég egy kihelyezett ülés Hanti-Manysinszkban, ahol saját szemünkkel láthattuk azt a kitermelt olajat, ami onnan hét nap alatt jut el Európába. Balczó Zoltánnal, az Országgyűlés alelnökével pedig tavaly szeptember harmadikán először jártunk Novi-Urengojban és a Gazprom székházában. Ezzel is cáfoltuk azokat az alattomos pletykákat és sajtóhíreket, amelyek 2009-ben arról szóltak, hogy a Jobbikot Moszkvából pénzelik, Vona Gábornak és nekem pedig állandó belépőnk van a Gazprom székházába, ahonnan bőröndszámra hordjuk a pénzt.

– Rengeteget jár Belső-Ázsiában, a turáni népek országaiban. Mik a tapasztalatai első kézből?

– Főképp Kazakisztánban és Üzbegisztánban járok gyakran hivatalos meghívásra. Ezek az országok a saját erejükre támaszkodva elképesztő fejlődésen mentek keresztül az elmúlt tíz évben, és mindenhol nemhogy barátra, hanem mint testvérekre tekintenek ránk, magyarokra. A keleti nyitásunk alapjaiban kell, hogy érintse ezeket a testvérnépeket. Üzbegisztánban a határaikon kívül hagytak minden problémát, és elképesztő nemzeti egységben válság idején is 8,5-12 százalékos volt a gazdasági növekedésük. Ha más nem, ez az egy adat is mindent elmond a Magyarországon szinte ismeretlen térség mai helyzetéről.

Horváth Ádám

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.